Ki veszi filmre?


Ki veszi filmre azt
amikor jó vagyok
amikor nem zsonglőrködöm a szavakkal
amikor engeded
és a köldöködhöz bújhatok
mert néha jobb vagyok
mint ahogy gondolod
de csak akkor
amikor veled mozdulok
bár ilyenkor mindig érzem a bűntudatod párolgását
amint szétterül és betölti a sötét szobát
de kínoz, ahogy harcol most a Vágy, a Szükség
a Kell és az Akarom
akkor elrejtem a dühömet
és én is alkalmazkodom
de ezek után mindig kettétörik az éjszaka
pedig régen hihetetlenül egyszerre léptünk….

Azt hitte, megvehet
de nem vagyok eladó....

Ez csak egy tánc a tűz körül
lázas illúzió
ábrándokat kergető
vágyba hívó
de én is állandóan álmodozom
felfelé a lépcsőn
aztán leesni a másik oldalon
mert a szerető mindig a szekrényben bújik el
azután eljön az első üres reggel
amikor elfelejtem az arcát
hurrá! végre sikerült
felvehetem a bohócsapkát
és minden olyan egészen más
mint egy rémálom utáni
időutazás….


Úgy keringenek körülöttem a szavak
mint áldozatuk körül a vadak
ha zsákmányra hajtanak
de hát mit kaptam cserébe
bár néha még így is megérte
amikor új szavak kerültek a régiek helyére….

Ez elől nincs menekvés

Mintha összement volna a város
egy háromnapos, álmos
kiadós eső után….


Aztán jött Valentin napja
igazán jó alkalom arra
hogy megkeressem a kijáratot
mert csak körbe-körbe mászkálhatok
mozdulnék, de mint egy álommasszában
lassan kúszva csak ébredésre várhatok….


Villám-lik
de nekem sem volt több időm
néha az öt perc is sok
ha szemezgetek a fürtökből
mert könnyű felhúzni a szemetet
hajtsd csak szépen ide a fejedet
öt perc múlva akár el is mehetek
kipróbálom, aztán dönthetek
maradok vagy lemosom a kezemet
egyszer úgyis elégetem az összes füzetet!
egyszer átkutatom az összes zsebedet!
egyszer ellopom, meglásd, mindenedet!
egyszer kidobok majd minden szemetet!
nem fogok könyörögni, hogy játszhassak veled
úgyis eljátszuk az összes jelenetet
de most még nem tudom, hogy mit tegyek
ebben a játékban te vagy a gyilkos
akartam valamit, de már nem is fontos
akkor is te vagy, ha nem te vagy
állj ki és lökd el magad
mindenki elmegy, aki ittmarad
visszahív, de aztán megtagad
pedig ő is egyedül és én is egyedül
miért vagyunk együtt egyedül
ő is egyedül és én is egyedül
mind a ketten egyes-egyedül….

Nem határ már a csillagos ég
az üvöltözés semmit sem ért
hiába leskelődtem, hiába féltem
érteni akartam, mégsem értem
éjszaka ökölbe szorul a kezem
ha hazudik holnap is, hát leleplezem
amnéziás, amikor akarja
sohasem emlékszik arra a napra
amikor netán igazam lett volna
mondom én is és ő is mondja
mondom én is és mondja újra
pedig minden érvre száz másikkal felelek
mégis így leszek napról-napra egyre kevesebb
azt hiszem, jobb ha más bolygót keresek
mert egészen más vagyok, mint akit képzelek
elmenekülnék, de már nem lehet
fogvatart az a különös képzelet
hogy minden körbejár, minden meglehet
ha elindulok, hát meg is érkezek
még százszor születek és százszor megleszek
hiába lesz valaki
aki százszor eltemet
így lesz minden egész
így lesz minden teljesen kész
így pótolja egyik a másikat
elveszek
de aztán valaki biztosan felkutat….




Ki veszi észre azt
amikor jó vagyok
mert néha jobb vagyok
mint ahogy gondolod
és lehet, hogy kevés lesz az a tíz méter celluloid….












Név:
Hozzászólás:



Kép frissítése

Kérem írja be a fenti biztonsági kódot: