A Világ végén


Ott ültem a Világ Végén
és a lábam lógott a Semmibe

néztem a fénylő Feketeséget
reszkettem és hívtam az arcod




Igen, ott ültem a Világ Végén
ahol villámok játszottak mögöttem

egy Vég nélküli jéghideg éjszakán
az arcod hívtam és kerestem




Ültem a Világ Végén
és tudtam, megszűnt a Fent és a Lent

csak a Lélekharang, az, ami szólt
hívtam az arcod és a hangod kerestem



Ültem a Világ Végén
ahol sohasem érnek össze az ujjaink

csak a szemed az, ami elkísért
játszottam és hívtam az útjaink


Játszottam és hívtam az útjaink

Játszottam és hívtam az arcod



Hajnalban
amikor hazamegyek
a kövekre karcolom
a kövekre írom
a neved


A kövekre írom a neved
Név:
Hozzászólás:



Kép frissítése

Kérem írja be a fenti biztonsági kódot: