Félálom



Csendesen lüktet a délután
hallom, lovagol a szél
rohan az eltűnt eső után
és szédülten forog a Tér….
….kezem, ha melegedne
néha már elég is lenne
de látom, ahogy hallgat
most az összes szirén….


….az érintésed álmodom magamra
az ujjaid játékát álmodva
de lesz-e a részből valamikor
lesz-e egyszer kerek egész
vagy ez itt egy szelíd, könnyű, áttetsző lebegés
csapda, ami foglyul ejtett
ízek és illatok ittfelejtett
párái, melyek helyet követelnek
mint a porlepte, tompa fények
mint a vizek tükrében úszó képek
amik mögött tüzeket gyújt a félelem


…egy neked, egy nekem
egyszer neked, egyszer nekem
szakíts, ha bírsz
hallom messziről
de az összes válaszát ismerem kívülről
szavait előbb hallom, mielőtt kigondolta volna
azt hiszi, nem tudom, hogy vágyik a Holdra
egy neked, egy nekem
egyszer neked, egyszer nekem
de nem hiszi el, hogyha a Nappal fekete álarcot ölt
és eljátssza az Éjszaka szerepét
a Hold belép az ablakon és meztelen talpával
rózsaszín arcára lép….
….enyém a Hold


….nem találta a lábaim nyomát
pedig akartam, hogy legyen már valami
de marslakó, azt hiszem
amit mondok, nem akarja
vagy nem tudja érteni
remélem, nem hasonlítgatja össze a kupakokat
engem kihagyva
ebből is kihagyva
mintha nem égettem volna belé eléggé magam
mintha nem ismerném a szavai titkos jelentését
pedig tudom, hogy a Senkije vagyok
és ami Ő, az, amit álmodok
érzem, hogy mögöttem van
de köddé válik, ha fordulok
szakíts, ha bírsz!
de én nem tudok
Szakíts, ha bírsz!
nem tudok
egyszer neked és nekem is egyszer
szakíts, ha bírsz!
visszhangzik újra ezerszer
szakíts….

….várhatna, mielőtt kimondja a szavakat
Szenterdő szélén őrtüzet gyújtanak
bódultan kóválygó aranybarna bogarak
lépnének nagyokat
de kigurul alóluk a Föld….

….már úgysem volt jó, semmit sem tehetek
úgysem válaszolok, hiába kérdezek


….adj csak bőven, jut bárkinek
de én is éhes vagyok néha valamire
és nem elég, ha csak a kezem melegítem valakire
és úgy járok haza, mintha hazaérnék
minden vérre megy, a vér a mérték….


….tudod, én is szívesen mentem volna a mozi fölé
egy telefon, egy ágy és egy szék
középen vékony csík, ennyi elég
lenne nekem is
és neked is, hogy helyrerázzam a hormonjaid
amíg alattunk a Duna mutatja színes képeit
ha beállhatnék a sorba
míg meg nem halok a hóban
de nem tudsz aludni, mert ma is telihold van
ilyenkor körbefutod a Szigetet
én hiába keresem az öledet
nagyokat hallgatunk, nem nézem a szemedet
és átkozom azt, ami elveszett


….ilyenkor mindig filmeket csinálunk
amatőr módon nagyokat játszunk
a Staller lány csak szájtátva néz
pár perc és rögtön kész az egész
kész is vagyok, de megvagyok
hiszen titkos utakon járok éjjelente
ahol furcsa mozaikot rakosgatok
egymás mellé és hetente
új barátaim akadnak
akik tesznek a kedvemre
utánuk határtalanná válik a szoba
kinyúlok a Végtelen Térbe valahova
sörényen kapom az Időlovat
és belovagolok a Holnapba
megnézem mit csinálsz, mire vagy itt
aztán megszámolom a Nap sugarait
és nézek a világba bele
csak nézek bele a Világba
és már tudom, hogy Halhatatlan vagyok
mégsem válik soha Álommá a Valóságom
neked is jobb lenne velem a párnákon
mint párnákkal a lábaid közt ébredni fel
a ráncosomat a hasam alól simítsd néha el
aztán ülj le és beszélgess valakivel
de addig nem tudok mihez kezdeni veled
míg azt sem tudom, hogy én ki lehetek….
….csak igyekszem túlélni önmagam
ezért nincs sokszor egy árva szavam
mert nekem is szar az ajtóban állni és nézni a Semmibe
néha nem tudom, ki jut magamról eszembe
és ki jut eszembe rólad
háttal ülök az összes ajtónak
pedig Minden megvan bennem
de rajtad múlik, mi lesz belőlem
segítenék neked és így magamon
de, hogy kik vagyunk, még mindig nem tudom
kívánjunk néha valakit, hátha teljesül
tizenkettő egy tucat, nem vagyunk egyedül
tizenkettő zsákutcába menekül
ahol meg se történt, ami megtörtént
két ember vagyok elsőként
reggel egyikünk elutazik
ha visszajönnek értem, elvihetik
ami még maradt belőlem
mert nincs többé MI
csak te vagy és én vagyok
éjfélkor leveszek huszonnégy álarcot
az ajtó ha zárva, nyitok egy ablakot
ha nem ég a lámpa, valakit elkapok
ezer arcomból ezerszer ordítok
táncolnak Tibetben a fekete kalapok
miért nem mennek haza az angolok
ketten együtt féljük át a holnapot
de te nem tudod, nem is tudhatod
a jövő hét keddig még elfutok
mert nem kéred, de várod és akarod
hogy jöjjenek értem a hosszú vonatok
de én számbaveszem a holnapot
megrágom és köpök egy jó nagyot

mert néha mindenki van
néha senki sincs
néha aranyból van a rézkilincs
mert csak kezdete van
de vége nincs
rég volt a számban egy szőke tincs


Most terítsd rám a Varázsló köpenyét
mert most kezdődik a harc valamiért
de ha akarod elfordulok vagy elmegyek
te meg csináld azt, ami jó neked
fuss tovább
aludj, ha veled vagyok
egy szeletet magamból
neked hagyok
kár, hogy ennyire gátlásos vagyok
kár, hogy ennyire vagy nekem
kár, hogy ennyire vagy velem
csak azt akartam, hogy egyél a tortámból
de hát nincs mit tenni
nincs mit tenni, ha el kell menni
hát el kell menni….

…ha ma is korábban ébredek
megint sosem tudom meg
mi volt a Valóságálom vége….


Szédülten forog a Tér
súlytalan lebegek
lovagol a Szél
talán Hold is lehetek….






Még mindig ugyanaz az esős délután….













































bbembjfuzr 2012-09-12 13:00:19
892OV8 , urlhttp//jvrjejtnxrtw.com/jvrjejtnxrtw/url, linkhttp//vuonsnyzkrqk.com/vuonsnyzkrqk/link, http//jbbdjkcznqab.com/
hdvmcqnf 2012-09-12 01:54:40
fbJdyt qpscwvnujthx
Kenita 2012-09-11 09:36:59
Kimehettem volna csak a ve1ros me1sik ve9ge9n lakok, de ha elszabadulnak az inalodtuk nem e9rdemes a mag kf6rfcl tartf3zkodni, ha fe9lsz, hogy esetleg visszafctnek. Nyedlve1n nem a be9ke9sen e1llf3k kellős kf6zepe9n kf3litotte1k fejbe azt a kiscsajt, szal ha vage1nykodott, e9s rossz helyen volt, megje1rta. Mint az a 130 me1sik szerencse9s isSemmi bajom a fradiste1kkal, de ha nem mentek volna vage1nykodni, nem lett volna ez az e9sz ne9lkfcli rombole1s csurka e9s a tf6bbi jobbos nem tudte1k volna edgy feltfczelni a ne9pet, sztem -.-
Név:
Hozzászólás:



Kép frissítése

Kérem írja be a fenti biztonsági kódot: