Üveglepke


Már a szememig érnek a fák árnyai
már a szememig ér a holdfény
kékarany színű fekete könnyeivel
rongyokban didereg az éj


Már elvesztek tegnap a féltett titkaim
a lángoló Hold rég felfalta már
ezerszer elvette széltépett kabátom
tükrök mögött elbújva vár


Lépteim szikrázó köd fogja fel
sohase nézek többé szemedbe
üveglepke a palota romjain
villanásként a Végtelenbe

Név:
Hozzászólás:



Kép frissítése

Kérem írja be a fenti biztonsági kódot: